2012. március 11., vasárnap

Egy cseppnyi Anglia

Párnavarrási kényszer tört rám, ezért kénytelen voltam körbefutni a várost, főleg, hogy végre nem volt foglalt a kocsi, úgyhogy reggel csak bepattantam, és uzsgyi.
Kezdtem a piaccal, ahova olyan gyakran járok, hogy ott kiderült, már 2 éve nincs egy méterárus se. Ákos szerint én minden évben egyszer elmegyek a piacra, és úgy jövök vissza, hogy nincs ott sz*r se.
Szerencsére csipkét azért sikerült szereznem, tehát nem volt felesleges a villámlátogatás. Aztán jött a többi helyszín, méterárubolt, 100as, Jysk, mindenhol sikerült venni valamit.
Végére hagytam a nap fénypontját: az angol turit!
Nem szoktam turiba járni, mert nincs hozzá idegrendszerem, hogy órákig keresgéljek. Megpróbáltam már életemben kétszer, de semmit se találtam, így feladtam. Most viszont ideális célnak tűnt, hiszen mindegy volt a fazon, a méret, hogy nadrág vagy szoknya, csak egyet kellett figyelnem: az anyagot, amit majd kispárnává dolgozok be. Ráadásul ma csak 200ft volt kilója, a méteráru boltban kb 1000ft métere, tehát a sok futkározástól lihegve-szuszogva, de még be kellett ide néznem.
Ahogy beléptem, rögtön egy vagon könyvbe botlottam. Itt le is ragadtam, és szépen egyesével átlapoztam őket. Az égegyvilágon senki se tolongott ott, mert mind angolul volt, csak néha kérdezett meg egy hajléktalannak tűnő nő, hogy jó-e a kabát rajta. A kabát szerintem jó volt, és én mindenre rá is beszéltem, amit felpróbált, csak hogy tovább tudjak olvasgatni. Kedvemre való ugyan nem volt, de szinte szívtam magamba az angolok által szétgyűrt és összemocskolt könyvek illatát.
Árat nem láttam egyiken se, úgyhogy megkérdeztem, mennyibe kerülnek. 700ft kilója! Azta....ezek tényleg nem viccelnek, akkor érdemes a silányabb és vékonykötésűeket nézni.
Miután egyenként végigtapogattam mindet, a mellettük levő nyakkendőkre vetődött a tekintetem. Egy egész helyeset kihúztam,belül a cimkéjére tollal ez volt írva: ANDREW.
Óh....Andrew....rögtön eszembe jutott. Még az is lehet, hogy az övé volt. :) Viszont azon is elgondolkodtam, hogy minek írja bele valaki a nevét a nyakkendőjébe? A munkahelyén hagyja rendszeresen, utána meg nem ismeri meg? Nem is érdekelt, majdnem megvettem csak azért, mert bekábultam a többnyire Londonban kiadott ponyváktól, de sikerült úrrá lenni az érzelmeken, és visszatettem őket.
Elindultam végül böngészni. Körülbelül 2 perc telhetett el, mikor arra lettem figyelmes, hogy már nem bírom el a sok inget, gatyát, úgy tele van a kezem. Fogalmam se volt, melyik milyen ruhadarab, de az anyagok olyan tökéletesek voltak, tiszták, semmi folt, szinte új állapotúak, hogy nem tudtam választani. Később megnéztem a szabást is, hát...megértettem, hogy miért is váltak meg tőlük. Összeszedtem majdnem 3 kilót, közben lemérettem, hogy a kontroll még meglegyen. 700 ft.
Irány az emelet, ahol a drágább kategória van. És mégtöbb könyv.
A könyveket átlapoztam, elméláztam, láttam magam előtt, ahogy egy dagadt angol nő Starbucks kávét szürcsölve a metrón épp lecsöpögteti, de még így se győzött meg egyik se.
Aztán felkaptam még néhány dolgot, és fizetés után úgy vonszoltam ki a zsákot a kocsiig, mintha egy feldarabolt holtest lenne benne.
Itthon pedig a cimkéket nézegetve nosztalgiáztam. Ez tényleg angol turi. Az ismerős márkák mind ott figyeltek, és még azok is, aminek az üzletébe soha nem mertem bemenni. Most pedig a 100 angol fontért árult ing ott volt a kezemben 80ft-ért, és készülődött kispárnává válni.
Én csak egy kis varrogatásra vágytam, és kaptam egy adag Angliát, minden szépségével és szánalmával, mélyen magambaszívva minden emlékét és kávéfoltját, és velük együtt kaptam a felismerést, hogy a kis varrogatáshoz vásárolt anyagokból akár nagykereskedelmi párnaboltot is nyithatok.

6 megjegyzés:

Gyöngyi írta...

Milyen érdekes az élet...ilyen "véletlen" szituációkkal újra és újra felidézi a kedves élményeket bennünk. :) Azt a nyakkendőt azért kár volt otthagyni. Már csak a mögé gyártott történet miatt is... Arról nem is beszélve, hogy bizony a nyakkendőt is át lehet alakítani valami mássá: http://dekorella.hu/2010/09/nyakkendo-projektek/ :)

Zsu írta...

Hát...már annyi mindent összevásároltam, hogy a nyakkendő végül ott maradt.
De jövő szombaton lehet beugrok, ha még mindig ott lesz, akkor nekem szánta az ég :)))

V-P Judit írta...

Mióta olvastam, hogy 200Ft-ért vetted az anyag méterét,nem is tudok aludni! :-)
Nálunk 2900Ft a turiban... Melyik turi ez?

Akartam mér kérdezni, hogy a párnáknak mi a töltete? És csinálsz hozzájuk belső párnahuzatot? Gomb vagy cipzár?
Én is varrtam régebben (egy falvédő a rekordom, meg néhány függöny, tároló és 2 díszpárna),de ma már csak extrém esetben kerül elő...
Ha felnőnek a csajok (legalább oviba jutnak), akkor én is előszedegetem az ötleteimet, de addigra én is fel akarok halmozni ilyen szép nagy anyaghalmot!
:-D Készülünk Nyíregyre, mondd, hova kell menjek?? :-)

Zsu írta...

Na a rossz hír, hogy a turi, ahol vettem a kilókat, átalakult. Rájöttek, hogy marha olcsón adják a cuccot (ez csak szombatonként volt), és mostmár mindent darabra adnak, nem kilóra. Így nekem is újat kell találnom, bár most elég jól fel vagyok töltve. Amúgy ez az almatárolónál volt a 2 sorompó között.
A párnáknak poliészter a töltete, amit fogalmam sincs hol árulnak, ezért a jysk-ben veszek egy 800grammos 70x80centis párnát 990ft-ért, és azt belezem ki, a huzatjából meg kisebb méretű belsőhuzatot varrok.
A külsők bujtatós megoldással készülnek, hátul hagyok olyan 10centis átfedést, így nem kell se gomb, se cipzár!:)
Amúgy múltkor Pesten vettem 15méter anyagot egy vaterás csajtól, akiknek van egy csomó anyaga, és 300ft-ért adta méterét. 17.ker-ben van, ha érdekel priviben megadom a számát, lehet van neki olyan, ami neked is jó lenne.
Ha meg találok másik turit, feltétlenül szólok!!!! :)

V-P Judit írta...

Zárójelben megjegyzem - más meg ne hallja - hogy miután Bt. vagyok, talán nekem is a nagykerben kéne venni.. van, ahol kg-ra is lehet venni, nem kell 25kg-os zsákot bevállalni, ráadásul engedik, hogy válogass. :-) Az milyen tuti lenne.. valszeg a 17.keres csaj is azt csinálja. Micsoda üzleti lehetőség.. :-D

Zsu írta...

uhhhhh...megyek veled válogatni...csak még addig szülnöm kell egy gyereket :))))