Eddigi életem során szentül meg voltam győződve, hogy az alvás nélkülözhetetlen feltétele a mindennapos létünknek. Erre a kollégiumi évek csak bizonyságul szolgáltak, ugyanis a heti sűrű programjaink után semmi sem esett jobban, mint egy végigaludt hétvége, déli keléssel, délutáni reggelivel, aztán egy kis fetrengés a Tv előtt, és eljött az esti szunya ideje.
Ám minden teória megdől egyszer, újraértelmezzük a világot, új kérdések merülnek fel. Az én életemben most jött el az ideje, hogy az alvást, mint létszükségletet újraértelmezzek.
Természetesen már bajlódok a kérdéssel egy ideje, de mostanra már olyan mélységekig jutottam, hogy talán megdőlni látszik eddigi összes elméletem.
A kezdetekben arra gondoltam, hogy pár hét, és minden megint a régi kerékvágásban lesz. Legalábbis alvás szempontjából. A pár hét eltelt, utána nyugtatgattam magam az 1-2 hónap elméletével. Talán még azt is ki lehet bírni, bár azelőtt a pár nap is lehetetlennek tűnt.
Jelenlegi helyzet szerint 8 hónapja nem volt egy nyugodt éjszakám. Mostmár úgy érzem, bármi lehetséges, akár az is, hogy valaki a levegőtől hízik.
Ez valami olyasmi lehet, mint amit a távolkeleti hegyek tetején élő papok csinálnak. Az elején őrült tiltakozás, az emberi elme felülír mindent. Éjszakai kiborulások, sírás, dühöngés, probléma megoldásának keresése. De miután az ember 8 hónapon keresztül kérdezgeti, hogy miért? És mennek a találgatások, hogy melege van, fázik, viszket a bőre, túl kemény a víz, szomjas, éhes, túl sokat evett, bekakált, bepisilt, fáj a hasa, fáj a torka, túl sötét van, túl világos van, túl sokat aludt, túl nagy a csönd, nincs elég csönd, nő a foga, hajszál van a ruhájában, nem jó az új pelus...és eljut az őrület határáig, aztán megállapítja, hogy nem alszik, és kész!
Szépen lassan beletörődik, hogy ez így van, ellene tenni semmit nem lehet. És ekkor, az önfeladás pillanatában veszi észre, hogy a világegyetem fizikai törvényei megdőlni látszanak: igen! Lehet élni alvás nélkül!
Következőnek megpróbálhatunk egy téglát összetörni a hasunkon, vagy majd gyermekünk megpróbálja, aki olyan új dimenziókba segít minket betekinteni, amelyekről nem is álmodtunk volna. Ezek után meg pláne nem fogunk.
És a kérdésekkel teli éjszaka után feljönnek az első sugarak, halk motoszkálás a gyerekszobából, a világ legédesebb pofija vigyorog kifelé, teli életenergiával, és az összes eddigi kérdés marad a következő éjszakára, kezdődik a nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése